Még álmomban is a Te neved suttogom.
Rád gondolva köszönt a hûvõs hajnal,
Este arra vágyom, hogy vigyél magaddal.
Hát fogd meg a kezem és ne engedd el,
Ha félek a holnaptól a lelkeddel ölelj.
Úgy érzem mindig is ismertelek Téged,
Talán a léptem már valahol keresztezte lépted.
A lelkitársam vagy, a lelkem másik fele,
A kezem is pontosan illik a kezedbe.
Miattad ragyog a mosoly az arcomon,
És nyitott szemmel is Rólad álmodom.
Testem remeg, és rád vágyom,
Érintésed:akár egy valóra vált álom.
Hangod bizserget, s ha megérzem csókod,
Megszûnik a külvilág, s csak egyet mondhatok:
Szeretlek téged nagyon!
Gyere édes, fogd meg a kezem.
Vágyam: mindig együtt lenni veled.
Induljunk el a boldogság rögös útján,
Keresztül minden viharon és pusztán.
Öröm veled minden nappal és éjszaka,
Vigyáz ránk az ég legszebb angyala.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.